A '95-ös uniós adatvédelmi szabályozás még nem készült fel az internetre, ezért is kell most újraírni. A jelenlegi helyzet nem nyújt védelmet a gyerekeknek, akik 10-11 évesen is különösebb akadály nélkül regisztrálhatnak a társkereső oldalakon. A honlapok látogathatóságát korlátozni kell, persze a szülők és az iskola felelőssége sem elhanyagolható - nyilatkozta a Rádió Orientnek Szabó Endre Győző, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettese.

Az Európai Unió 1995-ben vezette be a jelenlegi adatvédelmi törvényt, az internet viszont azóta alapvetően változtatta meg információgyűjtési, tárolási és megosztási szokásainkat - azóta folyamatosan növekszik a rés az adatvédelmi törvények és az állandóan fejlődő technika között. Az Európai Bizottság lépést tartana a változásokkal - új szabályozást szeretnének, ami harmonizálná a piac zavartalan működését a személyes adatok védelmével. A tervezetben olyan újdonságok is szerepelnek, mint újítások, mint felejtéshez és a hordozhatósághoz való jog.

Az internet használatával kinyílt a világ. Áldásos hatását azonban nem csak hasznos információk megszerzésére használják. A társkereső oldalak vizsgálatánál kiderült, hogy azokra már 10-11 évesen is lehet regisztrálni, ez a tudatosság nagyon alacsony szintjére utal a honlap üzemeltetőjének a részéről - hangsúlyozta a szakember. Nagyon sok nem a koruknak megfelelő témában tájékozódnak, ezért valahogy korhatárosítani kellene a honlapokat, ami persze nem mentesíti az iskolát és a szülőt a felelősség alól. „Bőven van tennivaló ezen a területen, de a gyerekek felelősségérzetét is növelni kell” - emelte ki Szabó Endre Győző. Fel kell őket készíteni, hogy a koruknak nem megfelelő információk halmaza számukra veszélyeket és kockázatokat rejt.

Az internetre felkerült tartalmak elméletileg nem kerülnek le onnan, ha nem távolítják el őket. Az Európai Unió új dimenziókat akar nyitni, az eddiginél sokkal szélesebb körben akarja lehetővé tenni az Unió állampolgárainak, hogy törölhessék adataikat az internetről, illetve egyéb adatbázisokból. „Ez azért fontos, hogy egy 10 évvel ezelőtti történetnek ne legyen az illető számára negatív következménye. Meghatározott idő után tűnjenek el az adatok, ehhez méltányos időtartamot kell meghatározni, amelyhez részletes vitát kell folytatni” - mondta az adatvédelmi hatóság elnökhelyettese.

A tervezet másik újítása az „adathordozhatósághoz való jog”, mely alapján az érintett kérheti az adatkezelőtől személyes adatainak másolatát, az adatok telefonszám-hordozhatósághoz hasonló továbbvitelét egy másik szolgáltatóhoz. Ha egy közösségi oldal népszerűtlenné válik, nem használják a barátok, de egy másikat igen, akkor oda át lehessen vinni, vagyis legyen biztosítva az adatok szabad átvihetősége révén a szabad szolgáltató választás.

Új alapelveket nem rögzít a rendelet tervezete, de megfogalmazza, hogy a személyes adatokra szóló védelmet be kell építeni a rendszerbe, ami gondos tervezést igényel. Másrészt alapbeállításként kell a magánszféra védelmére vonatkozó rendelkezést rögzíteni. A szolgáltatók érdeke kettős, egyrészt, hogy minél előbb profitot termeljenek, másrészt, ahol a magánszféra védelme közüggyé válik, ott versenyelőnyre tesznek szert. A tervezet kötelezővé tenné az adatbiztonsági értesítési kötelezettséget, melynek értelmében bejelentési kötelezettsége van a felhasználónak, ha hackertámadás, illetéktelen hozzáférés és adatvesztés történik, az adatkezelő köteles értesíteni az illetékes adatvédelmi hatóságot.

A rendelet minden tagállam területén kötelező lesz, de azokon a területeken, ahol nincs szabályozás, ott maradhat mozgástér, ezzel lehet és kell is élni. A stúdió vendége szerint a csomag előterjesztésével késett a bizottság, így kevés idő maradt a tárgyalásra, ez most némi aggodalomra ad okot, hogy el tudják-e időben fogadni a jogszabályt vagy átnyúlik a következő ciklusra - zárta a beszélgetést Dr. Szabó Endre Győző.