Témája: a növénynevek eredete, valamint az előző beszélgetéseken gyakran hallott, de tisztázandó fogalmak közreadása volt,- zene, irodalmi szemelvények, híres festmény reprodukciók segítségével.

A csoportunk nevét adóherbáriumjelentése: növénygyűjtemény, résztvevői aherbalisták, akik növénykedvelők, lelkesen barangolnak erdőn, mezőn, esetleg maguk is füvészkednek azazherbarizálnak,vagy a számukra szükséges növénykészítményeket afitotékában:növénytárban vásárolják meg.

Mi, magyarok az ősrégi, finnugor eredetű, fű és fa szavainkat használtuk az élővilág megnevezésére. Szókincsünknek is eleven része a fű-fa szóösszetétel: fűt-fát ígér, fűhöz-fához szalad. A nyelvújítás a növény szavunkat a növötény, nőtevény - a nő igénkből- szóképzéssel teremtette meg.

Az emberi képzelet működése a növénynevekben is tetten érhető, ez a szókincs hosszú évszázadok alatt jött létre. A magyar nép oly találóan nevezi meg azokat, hogy e tekintetben a földkerekség jeles népei közé tartozik.

Első találkozáskor a növénynek csak a küllemét látjuk, és hasonlítjuk valamihez . Pl. a szarkaláb, amely azalakjaalapján kapta a nevét. Később derül ki, hogymire hasznos (szemvidítófű ), mi szereti(rucaöröm) vagyminek árt – csibedöglesztő - ami szintén a névadás alapja.

Feltűnően gyakori a kutya előtag, és annak ellenére, hogy a kutya az ember hűséges barátja évezredek óta, akutya jelzőahasználhatatlanságot, csúnyaságot, egyéb rossz tulajdonságot fejez ki. Érdekes hogy a kutyafajták közül csak az agár szerepel névadóként ( pl. agárkosbor )…

Tájegységtől, népcsoporttól függően egy növény más-más néven szerepelhet, ami komoly tévedésekhez vezethetne. Ezt a sokféleséget tette rendbe a használható rendszerezés megteremtője:Carl von Linné, svéd természettudós, botanikus. Megalkotta a kettős nevezéktant, ami kissé leegyszerűsítve: családi és keresztnevet ad az élőlényeknek, egyértelművé téve ezzel pontos azonosíthatóságukat.

Hazai követője, Fazekas Mihály. Gyerekkorunkból jól ismert Lúdas Matyi története. A mű szerzője nem csak az irodalomban, hanem a botanikában is jeleskedett, és sógorával, Diószegi Sámuellel megalkották az első Magyar Füvész Könyvet, melynek célja, hogy: „Azoknak a növényeknek amelyeknek alacsonyságot mutató, alkalmatlan, becstelen vagy bitang nevek volt, azoknak alkalmasabbat kellett adni.”

Így lett a vadrózsa cseppet sem irodalmi nevéből (a seggvakaróból) pl. a kellemes hangzású csipkerózsa.

Virágnévből alkotott női nevek híres viselőiről: Floráról a tavasz és a virágok római istennőjéről Botticelli festményének reprodukcióját, a dália jelentésű Georgina – Gina - Vajda János múzsájáról irodalmi szemelvényt és több hasonlót láthattunk-hallhattunk.

A zenei aláfestést Koncz Zsuzsa dalai, köztük József Attila, Kertész leszek című megzenésített verse adták.

A gyakran látható, de kevésbé ismert nevű növények azonosítását vetített fotók segítették, köztük a többnyire buzogányként ismert bodnározó gyékényt is. Hajdanán a kádárok, bodnárok a növény leveleit használták a hordódongák közti rések tömítőanyagául.

A Dombóvári Herbárium közössége május első péntek délutánján újabb érdekességgel várja a régi és új érdeklődőket.

Dr. Lehoczkyné Pörös Eszter – Bordi Anna