„Ha a tél kezdete enyhe, /Végén fordul keményebbre./ ha sok hó jár s kemény a fagy, / Akkor lesz az aratás nagy…” - idézte fel bevezetőjében dr. Kriston Vízi József néprajzkutató-muzeológus az egyik régi, népi regulát a Dombóvári Herbárium decemberi összejövetelének kezdetén.

Miről mesél a csízió és a kalendárium?- ezzel a címmel nyújtott művelődéstörténeti áttekintést az évezredek szóbeliségét követő, majd később népszerű családi olvasmányokká vált nyomtatott képes naptárak különböző válfajairól. A tapasztalati idő előrejelzések, a hónapról-hónapra sorolt szentek névnapjai, a gazdálkodó ember tennivalói és a praktikus ismeretek mellett számos szórakoztató történet, de bizony sok, generációról-generációra hagyományozódott tévhit, tudálékos babona is megőrződött e könyvecskékben. Így a világvége-történetek, a sarlatánság, a történelmi rémhírek és tévhitek máig húzódó érdekes tárházát is fellelhetjük e „ponyvák” lapjain. De a Dombóvári Helytörténeti Múzeumban őrzött, feltehetőleg az 1880-as években, az itteni, hatalmas Esterházy-uradalom valamely művelt személyisége által papírra vetett Gazdanaptár szépen formált betűk- kel lejegyzett rigmusai már jóval többről: a mostani Dél-Pannon táj embereit foglalkoztató és tovább örökítendő ismereteiről tanúskodnak. Így a múzeum Darányi-kiállításának miliőjében külön visszhangra lelt a természet ölelésében és rendjéhez igazodó művelt gazdálkodó emberek e tudás-tárháza!

A hónap növénye most: a Mexikóból származó bab. Ez, a téli időszak egyik fontos élelmiszere Kolumbusz utazásai során kerül Európába, majd az 1500-as évek derekán Magyarországra. A kezdetben törökborsónak nevezett ritka és drága növényt a későbbiekben, a kukorica köztes-növényeként termesztették és olyannyira elterjedt, hogy néptáplálékká vált. A termelési körülményeinek megváltozásával viszont a szegény ember eledeléből ismét drága nyersanyag lett. Az évszázadok alatt a nemesítés következtében hihetetlen mértékű fajtaválasztéka, forma- és színgazdagsága alakult ki. Táplálkozási értéke jelentős. Magvai 40-50% keményítőt, 20-30% szinte teljes értékű fehérjét, létfontosságú ásványi anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat tartalmaznak. Rendszeres fogyasztása csökkenti a cukorbetegség, valamint a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Gyógynövényként a fehér babok szárított hüvelyt használják. Teája vérnyomás és vércukorszint csökkentő, szívműködést segítő, vízhajtó hatású. A babnak a főzés előtt több órás áztatás szükséges, így a kellemetlen panaszokat okozó, emészthetetlen szénhidrátok lebomlanak és a főzéshez is kevesebb idő szükséges. Főzéskor könnyen átveszi a fűszerek ízét, illik hozzá többek között a babérlevél, rozmaring, borsikafű, zsálya. A babhoz régen sokféle hiedelem is kapcsolódott. Használták a bő termés érdekében varázslásra, gyakorta jósoltak vele. Egyiptomban az élet jelképeként tisztelték, és a fáraók sírjaiba is helyeztek babot, hogy megfelelő étkük legyen a túlvilágon is.

A Dombóvári Herbárium jubileumi: 50. találkozójára 2014. január 3-án, pénteken fél 5-től kerül majd sor, melyre mindenkit szeretettel várunk.

Bordi Anna fitoterapeuta