Az idei lakástüzekben senki nem vesztette életét és összesen ketten sérültek meg. A tavalyi év azonos időszakában kilenc sérültről számolt be a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá négy ember életét sajnos már nem lehetett megmenteni. A leégett épített terület nagysága 1214 négyzetméter, 564-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor.

Az év első hat hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához több, mint 53 órára és pontosan 150 tűzoltójárműre volt szükség. A lángok miatt lakhatatlanná vált otthonokból több, mint 50 embernek kellett átmenetileg elköltöznie.

A 73 tűzzel érintett épület egyikében sem volt füstérzékelő, holott a készülék életet és anyagi javakat menthet meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzi. Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy kimenekülni az ingatlanból és értesíteni a tűzoltókat. Már olyan füstérzékelők is beszerezhetőek, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére.

A legtöbb tűz a hálószobából (11), kéményből (10) és padlástérből (10) indult, az összes eset csaknem 42 százalékát teszik ki a fent nevezett keletkezési helyek. A tüzek jellemzően nyílt láng használatára, rövidzárlatra, vagy az elektromos hálózat túlterheltségére vezethetők vissza.

A legtöbb lakástűz Dombóvár városában keletkezett, ahová nyolc alkalommal vonultak a tűzoltók, míg Paks városában hat esetben kellett otthonokban keletkezett lángokat oltaniuk vármegyénk tűzoltóinak. Az oltást 8 helyszínen gázpalackok is nehezítették.

Az egyik leghosszabb beavatkozás majdnem két és fél órát vett igénybe január 25-én, amikor kéménybe épített gerenda izzott Tamásiban, egy Szarkahegy utcai családi házban. A tűzesethez a tamási önkormányzati tűzoltók vonultak, akik a födém megbontásával a gerendát eltávolították, továbbá értesítették a kéményseprőket. Az otthon két felnőtt és egy gyermek lakója lakosságvédelmi intézkedés keretében rokonokhoz költözött.

Az első félévben 15 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat (tavaly 11), de szerencsére sem sérülés, sem haláleset nem történt. Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt lánggal működő berendezést használnak, és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző-, vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni. A nyári időszakban, a melegben is csökkenhet a kémények huzathatása, amely miatt a nyílt égésterű vízmelegítők környezetében szén-monoxid keletkezhet.

Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság