Krónikáink számos adatot szolgáltatnak a régi magyarok forráskultuszára nézve. Vizek, források mellékén látjuk a régi magyarokat letelepedni, lakni, temetkezni. Már maga a „pannóniai négy folyam", mely mint az ország jele, az ország címerébe felvétetett, régi forráskultuszra mutat. A pannonhegyi szent forrás, a forrás, melyen felül Árpád eltemettetett, kiváló tisztelet tárgya volt. A szabolcsi zsinat kénytelen volt a magyar nép forrás- és víztisztelete ellen szigorú rendeletet kibocsátani. E rendeletben többek közt felemlíttetik, hogy az, ki valamelyik forrásnak áldoz, egy ökröt adjon büntetésül a zárdának.

A hagyományok is itt-ott még élénken emlékeztetnek a régi forráskultuszra, beszélve egyes források csodás eredetéről, tulajdonairól. Majd varázsvessző, vagy a hős lándzsája fakasztja a sziklából előomló vizet, vagy lova patkója nyomdokából buggyan ki a forrás. Erdélyben Szent László Torda mellett lándzsájával fakasztott forrást, Nyitrán, Jászón pedig lova nyomdokából bugyog a forrás. Hasonlót Szent Istvánról és számos más szentről is mesél a nép, miután a pogány forráskultuszt a kereszténység mindinkább átidomította. (Forrás: Pallas Nagylexikon)

Az 1920-as évek elején a piliscsévi forrás (Komárom-Esztergom megye) (korábbi nevén: Elleti ká studenka) a környékbeli bányászokból alakult illegális munkásmozgalmi aktivisták kedvelt találkozó helye volt. Az összejövetelek fedő tevékenységeként az eszperantó nyelv tanulását választották, így ragadt a forrásra az Eszperantó-forrás elnevezés. Nem tudatosan, de ezzel elindult az eszperantó forráskultusz is, melyhez később csatlakoztak Lillafüred, Nagybakónak és Kaposvár környéki eszperantisták is. Őket már inkább a turizmus, a forráskultusz és természetvédelemi szempontok vezérelték. Az eszperantisták közt jellemzően sok természetbarát és természetjáró volt.

Dombóváron 2020-ban döntöttek a helyi eszperantisták, pártoló tagjaik és szimpatizánsaik, hogy a Kis-Konda-patak Völgye Természetvédelmi Terület Róka-völgyében található név nélküli forrást a LEHMAN GYÖRGY Eszperantó-forrás -- Esperanto-fonto-nak nevezik el, csatlakozva a piliscséviek által elindított forráskultuszhoz.

DURA – G. Nagy Róbert