Az önkormányzat ismét pályázik arra, hogy a területet nemzeti emlékhellyé nyilvánítsák, a Szigeterdő jelenlegi állapotában azonban nem lenne méltó a címre, ezért tájépítészt kértek fel egy koncepcióterv elkészítésére - mondta Szabó Loránd polgármester az MTI-nek. Dombóvár 2008-ban már kezdeményezte az emlékhellyé nyilvánítást.
A 4,8 hektáros természetvédelmi területen 1972 óta áll Horvay János (1874-1944) szobrászművésznek az 1848-as, első felelős kormányt ábrázoló szoborkompozíciója. Az együttes méretazonos másolatát 2015-ben a szobrok eredeti helyén, a budapesti Kossuth téren állították fel.
A Szigeterdőben hét egy- és kétalakos egységre bontva elhelyezett alkotásokat a másolatok elkészítése előtt letisztították és a jelentősebb hiányokat pótolták, a Kossuth-alakhoz pedig új talapzat készült. Idén a többi szobor talapzatát is újracsiszolják és új vésett feliratokat készítenek hozzájuk. Erre a munkára 810 ezer forintot fordít a város.
A polgármester ismertetése szerint a Szigeterdő teljes átalakítása több százmillió forintos nagyságrendű beruházás lenne: átalakítanák a szoborcsoport elhelyezését, ezzel párhuzamosan a növényzet egyes részeit is megújítanák. A Szigeterdő arculatát 70-100 éves kocsányos tölgyek, magas kőrisek határozzák meg, amelyek a környéken nagyrészt kiirtott síkvidéki tölgyes-kőrises növénytársulások maradványai. Az 1980-as években emellett kialakítottak egy angolkertet. A parkban vízfelületet is létrehoznának, átalakítják a megvilágítást. A jelenleg kirándulók, sportolók által is használt park belső tere a jövőben inkább ünnep- és rendezvénytér lenne, a szabadidős célokra a terület külső részei maradnának meg.
Török Péter, az önkormányzat által felkért tájépítész elmondta: több változat készül a megújításra. Szerinte a védett tölgyeken nem szabad változtatni, a nagy számú, később ültetett fenyők és nyírfák azonban javarészt már tönkrementek. A park gesztenyefái is betegek, őket azonban lehet kezelni - mondta.
A tájépítész legfontosabb szempontnak azt nevezte, hogy a szobroknak az új elhelyezésben legyen dramaturgiája, figyelembe véve a szobrászművészetre jellemző euritmikus sajátosságokat. A Horvay-féle láttatás minőségét szeretném érzékeltetni - jegyezte meg, hozzátéve azt is, hogy a Szigeterdőnek nem csak az emlékezés helyének, hanem közösségi térnek is kell lennie.