Mondták el az MNO által megkérdezett szakértők. Szerintük a nem igazán vagyonosoknak is takarékoskodniuk kellene, hogy a jövőben egy újabb válság ne okozzon túl nagy meglepetést.

A Budapesti Corvinus Egyetem legújabb pénzügyi kultúrát vizsgáló kutatása szerint a válság az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érintette érzékenyen, az emberek többsége, ha teheti, akkor a bizonytalan jövőre készülve óvatosságból takarít meg, a hosszabb távú megtakarítások, mint például az öngondoskodás a prioritási listán nem szerepel előkelő helyen. Egyszerűen az embereknek most a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a nyugdíjra készüljenek.

Az állam tudna úgy segíteni, hogy a rendszeres jövedelemmel rendelkező, de nem igazán vagyonos emberek számára is legyenek megtakarítást ösztönző elemek – mondta el lapunknak Vízkelety Sándor, a Pioneer Alapkezelő Zrt. elnök vezérigazgatója. Példaként hozta fel Németországot, ahol ha valaki rendszeresen félrerak 5-10-20 ezer forintnyi összeget, és ezt egy hosszú távú megtakarításba teszi, akkor az állam valamekkora részt hozzátesz, azonban az illető csak akkor veheti fel az összeget, ha egy megtakarítási célt elért. Ami most működik, arra van kihegyezve, hogy az ember egy nagyobb összeget tegyen be, és arra a pénznagyságra kap kedvezményeket – tette hozzá.

Rossz érzéseket szülhet

Vízkelety nem tartja jó ötletnek azt, hogy adminisztratív módon irányítsák el a megtakarításokat az állampapírpiac felé, mivel az rossz érzéseket szülhet. „A magyar államnak a saját állampolgárait befektetőknek kellene tekintenie, ha hisznek a visszafizetésben, és kellően magas hozamot biztosítanak az államkötvények, akkor bizonyára fognak vásárolni.” Nem szabad rákényszeríteni a lakosságra ezt a befektetési formát, mert sokan másfelé menekíthetik a pénzüket – fogalmazott a pénzügyi vezető. Vízkelety úgy látja, nagy a félelem a pénzügyi közvetítő rendszerrel szemben, és nehéz rávenni az embereket arra, hogy bízzanak a hosszú távú intézményekben.

A megtakarítások iránti hajlandóság a válság hatására növekedett, míg annak képessége romlott – hívta fel a figyelmet Szanyi-F. Eleonóra szociológus. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint az emberek rádöbbentek az öngondoskodás szükségességére, de nincsenek abban a helyzetben, hogy azt a gyakorlatban is érvényesítsék. Az oktatás révén nagyon korai időpontban el kell kezdeni tájékoztatni a fiatalokat, hogy tudatosan álljanak a pénzügyekhez – tette hozzá. A szociológus szerint a felnőtt lakosság esetében szükséges lenne az ismeretek bővítése.

Több oktatást

Szanyi-F. úgy látja, nagyobb felelősséget és öngondoskodási hajlandóságot kellett volna az emberekbe nevelni a korábbi rendszerben, azonban annak paternalista jellege miatt erre nem volt készség. Kijelentette, hogy egyfajta pofon volt a mostani válság a társadalom számára, és vélhetően a megtakarítási hajlandóságot fenntartja annak az emléke.

Kovács Zsolt, az ING Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az állam több módon tud pozitívan hozzájárulni az öngondoskodás fejlődéséhez, egyrészt az oktatás révén, míg a szabályozásban olyan lehetőségeket kell teremteni a hosszú távú megtakarításokhoz, ami iránt bizalommal vannak az emberek. Az öngondoskodást támogató közvetítő rendszert pedig megfelelő szabályokkal kell körülbástyázni – tette hozzá.