hogy nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt években a nádasok belsejében, takarásában illegálisan kikötött horgászcsónakok, vitorlások, valamint az illegális bejárók, stégek száma a Balatonban, ezért véleményük szerint a tó szempontjából stratégiai fontosságú nádasok jóval nagyobb védelmére lesz szükség a jövőben.

Pomogyi Piroska, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa az MTI-nek elmondta: ötévenként esedékes az alkalmanként másfél évig tartó, légi felvételek és terepbejárás alapján történő nádfelmérés. Az öt évvel korábban mért 1230 hektár körüli balatoni nádas-állományhoz képest most 30 hektárnyi csökkentést tapasztaltak, ami nem számít soknak, viszont jelentős minőségromlást takar. A jó minőségű, első-másodosztályú nádas aránya számottevően, mintegy 260 hektárral csökkent, míg a gyengébb, harmad-negyedosztályú nádasok aránya körülbelül 230 hektárral nőtt. A felvételek tanúbizonysága szerint 36 ezer négyzetméternyi területről kiirtották a nádat, különösen Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatongyörök térségében, több kisebb részen pedig Balatonfenyvesnél.

Pomogyi Piroska úgy látja, a szükségesnél ritkább aratás is közrejátszik a minőségromlásban, célszerű lenne a nádasok felét legalább két-három évenként learatni, aminek a negyede sem teljesült az utóbbi években finanszírozási és technikai gondok miatt.

A légi felvételek tanúsága szerint több mint 1700, többségében illegális stég, bejáró, illetve feltöltés található a Balatonban, és kétezer nyiladék, főként csónakok, vitorlások, jachtok kikötésére. A zömmel emberek okozta nyiladékokon betörő hullámok lassan tönkreteszik a nádasokat, először a minőségük romlik, majd évek alatt kipusztulhatnak.

Fonyódnál van olyan hely, ahol 30-40 vitorlás, többségében horgászcsónak van a nádas takarásában, Zánkánál, Ábrahámhegyen egymást érik a bejárók, Balatonmáriafürdőn és Balatonfenyvesen pedig szinte már nem férnek el az illegális stégek - fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, a hatóságok hatékonyabb fellépése mellett szükség lenne az emberek tudatformálására is, az önző szempontok miatt rongált nádasokban hosszútávon jóvátehetetlen károk keletkeznek.

Kifejtette, a nádas a vízszint emelkedésére és a rongálásra visszavonul, miközben a mostani nádasokat meg kellene őrizni a Balatonon vízminőségének és partjának védelmére, illetve a tó élővilága és a madarak miatt. Nem elég a területi arányokat figyelni, hiszen a jó minőségű nádas sokkal jobban betölti szerepét - figyelmeztetett Pomogyi Piroska. Közölte, az viszont pozitív, hogy nőtt a hínáros részek aránya a partközeli medencerészeken, ami nagyon jó vízminőséget jelez.

Észlelték azonban azt is a nádfelmérést végző szakemberek, hogy terjed a csavarhínár (Vallisneria). Keszthelynél, a Helikon Hotel előtti vízterületen már mintegy kéthektárnyi területet hódított meg a meleg-égövi, akváriumba való növény, amit 2-3 éve észleltek először a Balatonban. Valószínűleg akvaristák közreműködésével, csónakokkal, vitorlásokkal hurcolták be az invázióra hajlamos csavarhínárt a tóba, ami az emberre különösebb veszélyt nem jelent, viszont térhódítása jól jelzi a klímaváltozást - számolt be a szakember.

A Balaton-parti beruházások hatósági engedélyezéséhez alapdokumentumnak számtó új balatoni nádminősítési térkép a nyáron készült el, várhatóan ősztől válik hatályossá, év végéig pedig megszületik az első balatoni nádgazdálkodási terv.