Hírek
2011. December 31. 15:01, szombat |
Belföld
Forrás: mno.hu/MTI
Sarkalatos törvény védi a nemzeti vagyont

Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak a jövőben a ma hatályba lépő jogszabály értelmében.
A jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a százszázalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek.
Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A jogszabály véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak.
A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.
A nemzeti vagyont annak védelme és a „célszerű gazdálkodás” érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.
A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, legfőbb rendeltetése szerint a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével. A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az offshore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből.
A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Június 13. 06:36, péntek | Belföld
Agrometeorológia: folytatódik a csapadékszegény időjárás
Folytatódik a csapadékszegény időjárás, az ország túlnyomó részén tovább szárad majd a talaj és az aszály fokozódására lehet számítani - írta a HungaroMet zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
2025. Június 13. 06:35, péntek | Belföld
MÁV-vezérigazgató: a Siemens által szállított valamennyi sorompó teljes körű átvizsgálása indult
A Siemens által szállított valamennyi magyarországi sorompón karbantartási és üzemeltetési auditot végez a cég, amely a jövő hét közepéig tart
2025. Június 12. 07:32, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Brüsszel foghatja a fejét, miközben az amerikaiak és a kínaiak megállapodtak egymással
Magyarország számára jó hír az amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás véglegesítése, Brüsszel viszont foghatja a fejét - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebookon.
2025. Június 12. 07:31, csütörtök | Belföld
Polt Pétert választották az Alkotmánybíróság elnökévé
Polt Pétert választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé szerdán az Országgyűlés, új legfőbb ügyésznek pedig Nagy Gábor Bálintot választották meg.