- derült ki az OTP Egészségpénztár megbízásából, az NRC által készített országos reprezentatív kutatásból, amelyet Studniczky Ferenc, a pénztár ügyvezető igazgatója ismertetett szerdán. Studniczky Ferenc a pénztár 15. születésnapja alkalmából tartott rendezvényen a kutatás eredményeit ismertetve elmondta, a magyar munkavállalók évente 1,5 napot töltenek orvosi vizsgálatokon, főleg a szabadságukból, betegség miatt pedig 6,4 napot maradnak otthon. Egyre többen járnak magánorvoshoz, ugyancsak a hosszú várakozási idők miatt, az egészségpénztár tagjai 2016-ban az egy évvel korábbinál 12 százalékkal több, mintegy 2 milliárd forintot költöttek magánkezelésekre.

Az ügyvezető igazgató a mintegy 20 százalékos piaci részesedéssel bíró egészségpénztár első negyedéves eredményeiről szólva elmondta, jelentősen, több mint 40 százalékkal nőtt az egyéni befizetések összege a tavalyihoz képest, és bíznak benne, hogy az év során megdől a tavalyi 4,1 milliárd forintos rekord. Azt is elmondta, hogy a munkáltatói hozzájárulások 38 százalékkal csökkentek, elsősorban a cafeteria szabályozás megváltozása, az adóterhek növekedése miatt, így a negyedéves eredmény összességében 10-12 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbival összevetve. Az első három hónapban a munkavállalók 984 millió forintot, a munkáltatók 827 millió forintot fizettek be az OTP Egészségpénztárba.

Leitner György, az Affidea magánegészségügyi szolgáltató vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy az utóbbi években töretlenül fejlődő, már 100 milliárd forintos nagyságrendű, de szétaprózódott a magánegészségügyi piac Magyarországon. Ennek legalább fele a lakásrendelős szolgáltatás - jegyezte meg. Úgy vélte, a következő 10 évben koncentrálódás várható, inkább kevesebb, nagyobb méretű szolgáltató felé mozdul el a piac szerkezete. Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi költségek 35 százaléka magánköltés, ami Nyugat-Európában jóval alacsonyabb, 20 százalék körüli érték, tehát a magyarok sokkal többet költenek saját pénzükből az egészségügyre - mondta.
A reprezentatív kutatáshoz nyolcszáz, 18-59 éves munkavállalót kérdeztek meg országosan.