A nyolc helybeli csapat mellett Bonyhádról, Bölcskéről, Dunaszentgyörgyről, Gyulajról, Kocsoláról, Nagymányokról, Paksról és Zombáról érkeztek még versenyzők.

Az elméleti felkészültség bizonyítására tűzoltó totót kellett kitölteniük az indulóknak, a feladatok között pedig az elmaradhatatlan macimentés idén is szerepelt, csakúgy, mint a tűztorony építése tésztából. A Kapost ugyan matracok jelképezték, ám ez felett kötélen lógva kellett átkapaszkodniuk a versenyzőknek. A mocsáron való átjutáshoz szintén összehangolt csapatmunkára volt szükség, csakúgy, mint a CTIF (Nemzetközi Tűzoltó Szövetség szabályai szerinti versenyszám) pálya teljesítéséhez. A szervezők nem csak a gyerekek tűzoltó szakmai ismereteire voltak kíváncsiak, az egészségügyi tudásukat egy elméleti és két gyakorlati számban kellett bizonyítaniuk az indulóknak.

Az idén egy alsós csapat indult, így nem volt kérdés a Tűzfarkasok győzelme. A fiúk küzdelmében a helyi Tüzes potykák bizonyultak a legjobbnak, őket kevés ponttal lemaradva a dunaszentgyörgyi Tűzmanók követték a sorban, harmadikak a bölcskei Tűzsárkányok lettek.

A lányoknál a pálmát a paksi Sugárzó lányok vitték, második a kocsolai Láng-okosok csapata lett, a dobogó harmadik fokára pedig a kurdi Müzes-tüzlik állhattak fel.

A szervezők az idén egyúttal pályaorientációs napnak is szánták a versenyt, így a délután folyamán a tűzoltók mellett a rendőrök és mentősök munkájával ismerkedhettek a versenyzők.